Nyíradony város

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Hajdú-Bihar megye
Kistérség: Hajdúhadházi kistérség
Lakosság: 7933 fő
Terület: 96.59 km²
Népsűrűség: 82,13 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 52

Története

A település legkorábbi birtokosa a Gutkeled nemzetség volt. Adony és a szomszédos Guth nevű település az írott forrásoktanúsága szerint már a 11. században lakott volt. Az árpádkori Gutkeled nemzetség első Szabolcs megyei szálláshelye volt e két település. Guth ebben az időben földvárral is rendelkezett, s e vár közelében, Adonyban a letelepedett lakosság monostort épített. E monostort melyben az első magyar premontrei prépostság szerzetesei szolgáltak, a tatárjárás során lerombolták. Adony nevével – írott forrásban – először csak az ezt követő időszakban találkozhatunk (1301., 1321., 1355.).A pápai tizedjegyzékek érdekes módon nem említik a monostor nevét. A 14. században a Gutkeled nemzettség birtokai igen kiterjedtek voltak a térségben, Nagyváradtól egészen Leleszig húzódtak. E hatalmas birtok részeként Adony monostora a 14. századtól Lelesz atya apátsága alá tartozott. A mohácsi vészt követően a monostort megerősítették. A hódoltság időszakában a monostor megerősített védőfalaival jelentős szerepet töltött be a település elnéptelenedésének megakadályozásában.A község ennek ellenére 1660-ban Szeidi csapatainak pusztítása következtéban megszűnt, olyannyira, hogy az írott források a 18. századig említést sem tesznek a településről. Ebben a században megindult az újranépesedés, 1736-ban parochiát alapítottak Adonyban. Ekkor Adony még király kincstári birtok volt, melytől 1746-ban gróf Károlyi Ferenc vétel után megszerezte a tulajdonjogot. 1748-ban fatemplomot építettek, mely sajnos 1806-ban leégett.A Károlyi család birtoklása alatt a község fejlődésnek indult, lassan kiemelkedett a környező települések közül. 1779-ben Károlyi Imre gróf, az akkori földesúr templomot épített, melyet később Szent György vértanú tiszteletére szenteltek fel. A 19. század híres földrajz-statisztikusa Fényes Elek írt Nyíradony-ról meg a hozzá tartozó Tamásipusztáról és Aradványpusztáról. 1881-től a Ligetaljai járás székhelyévé vált, mely járás ez időben az ország legrosszabb helyzetű megyéjének Szabolcs vármegyének a legelmaradottabb térsége volt. Nyíradony Szabolcs-vármegye Ligetaljai járásához tartozott közigazgatásilag, egészen 1950-ig, amikor is e járást felszámolták és településeit Szabolcs-Szatmár-Bereg ill. Hajdú-Bihar megye területéhez csatolták. A járás települései közül csak Nyíradonynak volt vasúti összeköttetése a megyeszékhelylyel; gazdaságilag inkább kötődött Debrecenhez, mint Nyíregyházahoz. Nem véletlen, hogy a járás gazdasági életében igen jelentős szerepet betöltő keskeny nyomtávú vasútvonalat (Zsuzsi-vonat) is Debrecenből építették ki. A gazdasági vasút megépítésében természetesen az erdészet és a nagybirtok szerepe volt a mérvadó, ezért nem a településeket, hanem inkább a majorságokat, nagygazdaságokat kötötte össze ez a vonat a piacközpont Debrecennel. A dualizmus korában hihetetlen szegénységben és elmaradottságban élt a lakosság ezen a területen, s az egészségügyi ellátás alacsony színvonala is számos megoldatlan problémát okozott. A kedvezőtlen helyzet az első világháború után tovább erősödött, a trianoni határmegvonás elszakított a gazdasági-társadalmi kapcsolatok kialakult útvonalait. A településnek fontos kereskedelmi kapcsolatai voltak, Érmihályfalvaval, Nagykárolylyal és Szatmárnémetivel, melyek így megszakadtak.

Fekvése

Észak-nyugatra a szabolcsi határtól, Balkánytól 8 km-re. Északról is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyírmihálydi, a 471-es főúton, szintén 8 km-re. Keletről, szintén az előbb említett megye található, Nyírlugos várossal találkozhatunk 10 km-re. Dél felé haladva a Guti-erdőn keresztül juthatunk el a Hajdú-Bihar megyei Nyíracsád- ra ami 12 km-re van Nyíradonytól. Dél-nyugatról az előbb említett 471-es főúton teljesen Hajdúsámsonon keresztül eljutunk Debrecenbe, ami 30 km-re lelhető fel.

Balkány Szakoly Nyírmihálydi Abapuszta

Nyíradony

Nyírlugos Debrecen Nyírmártonfalva Nyíracsád

Nevezetességei

Pusztatemplom-rom

A Gúti-erdő csodálatos tájai, és az ismert Zsuzsi-vonat.

Védett természeti értékei:
- Kocsányos tölgy
- Ostorfa

Testvértelepülések

Díszpolgárok

Bucsku Lászlóné
Dankó Sándor
Dr. Pintye Ferenc
Frank József
Simon Sándorné
Szamos János
Széll Kálmán
Széll Kálmánné
Szőllősi János
Tálas János
Véghseő Dániel
Vitéz Rehó Etelka

Híres emberek

Itt született 1913. október 16-án Harangi Imre olimpiai bajnok ökölvívó.

Következő községek

További községek